itthon > hírek > Ipari hírek

Szitanyomó festék teljesítményének bemutatása.

2023-06-30

1. Viszkozitás:
A viszkozitás, más néven belső súrlódás, az a nyomás, amelyet az egyik folyadékréteg megfelelő mozgása a másikkal szemben okoz. Ez a folyadék belső szerkezetének jellemzője, amely megakadályozza annak áramlását. A nyomdafesték viszkozitását általában "mérgek" és "centipoizonok" jelzik. A nyomdafesték viszkozitása körülbelül 4000-12000 cm.

A nyomdafesték viszkozitása túl nagy, a hordozó kenése gyenge, és a szitanyomó festéknek megfelelően nem könnyű a hordozóra vándorolni. Ez nehézkes csomagolási nyomtatáshoz és tintázáshoz vezet.

A viszkozitás túl kicsi, ami a lenyomat tágulásához vezet, aminek következtében a nyomtatóhuzal keret összetapad, és hulladékká válik.

A viszkozitási index értéke pontos viszkoziméterrel történő mérést igényel.

A viszkozitás változása és a csomagolás nyomtathatósága közötti kapcsolat: minél stabilabb a nyomdafesték viszkozitása a szitaszitán, annál jobb, de annál gyorsabban nő a viszkozitás a másolatra való átvitel után. Az összenyomhatóság rossz az elülső résznek, és előnyös a hátulsónak, ezért mérsékelt összenyomhatóság érhető el, a vágási eltérések pedig károsak a csomagolásra és a nyomtatásra.

A viszkozitás csökkentése érdekében adjon hozzá szerves oldószert, festékhígítót vagy viszkozitásnövelőt; Töltőanyag, színpaszta, szilicid hozzáadása javíthatja a viszkozitást.

2. Összenyomhatóság:
Az összenyomhatóság a folyadék azon képességére utal, hogy visszanyeri eredeti viszkozitását, miután viszkozitása a talajfeszültség hatására csökken. A szitanyomó tinta esetében a fő teljesítmény az, hogy a nyomdafesték bizonyos ideig tartó állás után besűrűsödik, a viszkozitás nő, keverés után elvékonyodik, és a viszkozitás is csökken. Mivel a nyomdafestékben lévő pigmentszemcsék megjelenése szabálytalan, bár adszorbeál egy réteget összekötő anyagból, egyben szabálytalan gömb is. Emiatt bizonyos ideig tartó mozdulatlan állás után a pigment részecskék egymáshoz érnek vagy nagyon közel kerülnek egymáshoz, ami kölcsönös vonzást eredményez, akadályozva a részecskék szabad mozgását, a nyomdafesték pedig sűrűvé és ragadóssá válik.

Ez a fajta ideiglenesen stabil szerkezet azonban külső erő hatására gyorsan hat, feloldja a részecskék közötti kölcsönös vonzerőt, helyreáll a részecskék véletlenszerű fittségi mozgása, javul a keringés, elvékonyodik a nyomdafesték, ill. a viszkozitás csökken. Minél kisebb a szitanyomó festék tömöríthetősége, annál jobb. Ezen kedvezőtlen állapotok megoldása érdekében a nyomtatás előtt a nyomdafestéket teljesen össze kell keverni, a javítást normalizálni, majd csomagolónyomtatást kell végezni.

Minél szabálytalanabbak a pigment részecskék a nyomdafestékben, annál porózusabb a többlábú féregszerkezet, mint például a fekete tinta, nagy az összenyomhatósága. Éppen ellenkezőleg, például a sárga tinta tömöríthetősége kicsi. A nyomdafestékben több az összekötő anyag, kevesebb a színes paszta, és kicsi az összenyomhatóság, éppen ellenkezőleg, a tömöríthetőség nagy. Ráadásul az összekötő anyag nem azonos azzal, hogy az összenyomhatóság károsodása is nagy, például a nyomdafesték konvergált étolajból készült, összenyomhatósága kicsi, mint például a polimer anyag epoxigyanta, mint összekötő anyag, összenyomhatósága nagy.



We use cookies to offer you a better browsing experience, analyze site traffic and personalize content. By using this site, you agree to our use of cookies. Privacy Policy
Reject Accept